Egymást tanítjuk

Doman-módszer folytatásokban 1.

Mint korábban említettem, meg fogom osztani, hogyan haladunk Brúnóval a Doman-módszerben. Egyelőre még mindig csak képeket nézünk, csak olyanokat, amelyekhez szókártyákat is készítettem, de a szókártyákat még nem használjuk. Hogy miért pont ezeket a képeket mutatom, és miért ebben a sorrendben, belejátszik az is, hogy ugyanezeket a képeket használom a nagyoknál is, mikor milyen vonatkozásban (idegen nyelv, illetve az információk miatt).

4-6. nap:

1. háziállatok: kutya, macska, nyúl, ló, tehén

gyümölcsök: citrom, eper, szilva, őszibarack, cseresznye

2. testrészek: száj, fül, szemöldök, szempilla, áll

ruházat: mellény, kesztyű, nadrág, zokni, harisnya

állatok: kígyó, fóka, rozmár, krokodil, delfin, rák

3. étel-ital: sonka, kolbász, tojás, saláta

cselekvések: olvas, eszik, ül, áll, mászik

tárgyak: doboz, telefon, esernyő, porszívó, vasaló Tovább »

Elmúlt két hónap…

Régen írtam bejegyzést. Az elmúlt két hónap minden téren hozott nekünk hideget-meleget, fontos megoldandó feladatokat az ÉLET nevű tanítómestertől. Ez az időszak, megvallom őszintén, kicsit a hitemet is kikezdte, nem egyszer éreztem úgy magam, mintha már az Univerzális Törvények – mint pl. az ok-okozat törvénye, amit adok, azt kapom vissza -, se működnének. Csúnyán kiestem a belső középpontomból, és amíg nem találtam vissza, addig írni sem érdemes, mert abban nem lesz köszönet. Mindez tetézve volt az azóta 5 hónapos Brúnó kialakuló napirendjével, kialvatlansággal. Egy kellemes, pihentető hétvége után úgy tűnik, kezdenek rendeződni a dolgok, legalábbis belül, de ez majd rendezi szépen azt is, ami kívül van.

Mi is történt ezalatt, miben, hogyan fejlődtek a gyerekek? Tovább »

Olvasunk, olvasunk, olvasunk

A történet még az őszi szünetben kezdődött, azzal, hogy kiderült, Blanka tud olvasni. Beni eddig is tudott, de nem nagyon alkalmazta a tudását, de így, hogy már nem ő birtokolta egyedül az érdemet, gyorsan belehúzott.

Blanka esetében úgy fedeztük fel a képességet, hogy kérte a LÜK-füzetek közül a Betűkóstolgatót. Rögtön kiválasztotta benne a legnehezebb játékot, ahol hasonló hangzású szavak közül kellett kiválasztani azt, amelyiknek köze volt a melléjük rendelt képhez. Ilyen szavak is voltak benne, mint szögletes, értékes, hangsúlyos, könnyelmű, szóval nem a kéz, láb, ház típusú szavakkal kezdett. Illetve honnan is tudjam, hol kezdődött… Lényeg, hogy mindet gond nélkül elolvasta, bár néhánynak a jelentését meg kellett magyarázni. Ráadásul a feladat megoldása közben ide-oda mászkált, és kiderült, hogy fejjel lefelé is kiválóan olvas. (Nekem már van ebben gyakorlatom, mert sokszor úgy olvasok könyveket, hogy a gyerek szemben van velem, és úgy fogja a könyvet…) Tovább »

Helyzetjelentés

Kedves Olvasóim!

Régen jelentkeztem, ennek legfőbb oka, hogy 2011. október 7-én megszületett negyedik gyermekünk, Brúnó. A várandósság utolsó hónapja kicsit megviselt fizikailag, amikor tehettem, feküdtem, de ez kb. a gyerekek alvásidejét jelentette. Máskor ilyenkor írok, alkotok, hát ez most kimaradt. A közeljövőben sem tudom, milyen rendszerességgel tudom a cikkeket megjelentetni, Hiszen Brúnó napirendje egyelőre nem kiszámítható, mindenesetre igyekezni fogok, mert bőven lenne miről írnom. Tovább »

Amikor a kicsi azt szeretné, amit a nagyok

Egy korábbi bejegyzésben már írtam arról, hogy néha egészen meglepő témák foglalkoztatják a gyerekeket. Számomra eddig a legnagyobb meglepetés Viola, aki ugyan még csak két éves, beszélni még nem akar, viszont egyéb dolgokban szédületesen halad a nagyobb testvérek után. A Doman-módszerben, korai fejlesztésben, többnyelvű nevelésben a harmadik “kísérleti alanyom”, de ő produkál olyan dolgokat, amelyeket a többieknél nem tapasztaltam. A beszédfejlődés késése magyarázható a többnyelvű neveléssel is, de nem aggódom, ugyanis mindhárom nyelven tökéletesen veszi az információkat, a maga módján “metakommunikál”, a hallása tökéletes, és már volt hasonló tapasztalatom Benivel, aki szintén nem beszélt 27 hónapos koráig. Aztán meg rögtön mondatokban. Tovább »

Minek van itt az ideje?

A gyermeknevelésben szinte állandó ütközési pontot jelent az nézet, hogy ne terheljük azzal a gyereket, aminek nincs itt az ideje. Mi alapján döntjük el, hogy minek van itt az ideje és minek nincs? Valahol olvastam – sajnos már nem találom a forrást, de próbálom emlékeim szerint pontosan visszaadni – , hogy ha a gyermek azelőtt megtanul olvasni, hogy annak ideje lenne (értsd 6-7 éves kor), az annyival visszaveti a mozgásfejlődésben, amennyivel előbb tanult meg. Olyan gyerekként, aki már négy és fél évesen olvasott, visszatekintve sem látom, hogy bármilyen mozgásformában le lettem volna maradva a kortársaimhoz képest. Tudtam két keréken biciklizni, fára mászni, stb. Jó, a legmagasabb mászókára az oviban nem mertem felmenni, de nem én voltam az egyetlen, ráadásul a többi, aki szintén nem mert, nem tudott olvasni…  Abban az időben egyáltalán nem volt szokás egy vidéki kis faluban az, hogy sportolni hordták volna gyerekeket. Még iskolásokat se, nemhogy óvodásokat. Igaz, lehetőség se nagyon volt. Tehát ebben végképp nem volt mérési vagy összehasonlítási lehetőség. De ha lett volna, oda jutunk, hogy az egyik gyerek ebben tehetségesebb, a másik meg abban, de ettől még bőven kiegyensúlyozottan fejlődik minden területen. Szerintem semmit nem lehet a gyermek életkorához kötni, sokkal inkább az érdeklődéséhez. Tovább »

Logico

A LÜK-füzetekhez hasonló koncepcióra épül egy másik játék, a Logico. Ugyanúgy két korosztálynak készült, két különböző kerettel, amelyhez feladatlapok vannak. A technikai különbség, hogy itt a feladatlapokat be kell illeszteni a keretbe, és a különböző színű gombokat kell a megfelelő helyre húzni. Ha készen vagyunk, a lapot a keretben megfordítjuk, és ott tudjuk ellenőrizni, hogy jól dolgoztunk-e.

A Logico-val első alkalommal az egyik nagymamánál találkoztunk, aki jelenleg olyan helyen dolgozik, ahol értelmi fogyatékos fiatal felnőttekkel foglalkoznak. Sokféle fejlesztő játékot használnak, Montessori-eszközöket is, a Logico-t, meg sok más érdekest is. Mama kísérletképpen hétvégén, mikor a gyerekek nála voltak, hozott pár dolgot mutatóba, és a Logico elsöprő sikert aratott. Annyira, hogy Blanka az összegyűjtött zsebpénzéből be is fektetett a kezdő csomagba. Beninek ez már nem elég, most gondosan gyűjt a haladó csomagra. Tovább »

Még mindig a korai nyelvoktatásról

Tovább folytatom a korai nyelvoktatás kapcsán felmerülő illúziók sorát. Lassan a végére érek

5. Az az illúzió, hogy egy kutató (Magyarországon ez rendszerint dr. Vekerdy Tamás) azt mondta, akkor biztosan úgy van.

Sok kutató, bár több évtizednyi jelentős munka áll mögötte, egy nézőpontot képvisel, ami mellett van száz másik is. Ezt különösen érzem Vekerdy tanár úrnál a korai nyelvoktatás, és más egyebek kérdésében is. Lehet, hogy azért vagyok kritikus, mert már én sem passzoltam gyerekként a Vekerdy-féle gyerekmodellbe, a gyerekeim meg különösképpen nem, teljesen más dolgok mozgattak, mozgatnak minket, mint aminek ezek szerint “illene”. Hogy pontosan mit is akarok mondani, jól kifejezi egy idézet Neale Donald Walsch Beszélgetések Istennel című könyvéből:

“Ha létezne olyasmi, mint a bűn, hát ez az lenne: mások tapasztalatai miatt válni azzá, aki vagy. Ez az a “bűn”, amit elkövetsz. Amit mindannyian elkövettek. Nem hagyatkoztok a tapasztalataitokra, hanem elfogadjátok mások tapasztalatát, majd amikor az első alkalommal beleütköztök az igazi tapasztalatba, akkor gyorsan eltakarjátok azzal, amiről azt vélitek, hogy már tudjátok, és történetesen egészen máshogy tudjátok – csak azért, mert mások másként tudják, akik hasonlóképpen nem a saját tapasztalatiakból építkeznek.

Ha nem így tennétek, alapvetően különböző tapasztalatokhoz jutnátok – és az azt érzékeltetné, hogy megfellebbezhetetlennek tartott tanítód bizony téved. Az esetek többségében azonban nem akarjátok hibáztatni a szüleiteket, a vallásotokat, az iskoláitokat, a hagyományaitokat, a szentírásaitokat, így aztán elvetitek a saját tapasztalataitokat, annak kedvéért, amit mások szerint gondolni kell.” Tovább »

Új játékunk: a LÜK-füzetek

A LÜK-füzeteket egy kedves ismerősöm ajánlotta először még valamikor ősszel, addig a létezéséről sem tudtam. Rá is néztem a hivatalos honlapra, konstatáltam, hogy ez is jó dolog lehet, aztán sok más minden mellett nem foglalkoztam vele.

Aztán jött a téli szünet és a karácsony, amikor Beni és Blanka hosszabb időt töltött a nagyszülőknél, ahol – a mi engedélyünkkel ugyan – naponta megnézték a Verdák című mesefilmet. Arra ugyanis nem számítottam, hogy nagylányomnál ez a mese komplett agymosást okoz. Az addig mindenre nyitott, érdeklődő Blankával szinte semmi másról nem lehetett beszélni, csak a verdákról, semmi mást nem lehetett játszani csak verdásat. Ez még úgy két-három hétig el is ment volna. Sőt, az elején még szórakoztatott is, hogy milyen leleményes, mennyire jól összerakta a rendelkezésre álló matchbox-készletből (amelyben apa gyermekkorából származó kőkori darabok is vannak bőven) az egész szereposztást. Tovább »

A Montessori pedagógus szemével

Még februárban volt az első személyre szóló szülői értekezlet az óvodában. Ez azt jelentette, hogy külön-külön beszéltek a gyerekekről a szülőkkel, mit figyeltek meg, honnan indult, hová jutott egyes területeken a gyermek az elmúlt pár hónap során, miben kérik esetleg a szülők segítségét, támogatását, együttműködését.

Beni esetében azzal indult az egész beszélgetés, hogy mik a terveink iskola szempontjából, mert olyan szintű érettsége és érdeklődési köre van különösen a természettudományos irányok felé, hogy egy iskola nemhogy nem tudja motiválni benne, hanem félő, hogy pár hónap alatt ki is nyírhatják a lelkesedését. Mondtam is az óvónőnek, hogy otthonoktatást tervezünk, magántanulói státuszt, mert mi is pontosan látjuk, hogy az oktatási rendszer szempontjából a gyerek problémás. Ugyanis kérdez. Addig, amíg meg nem érti, miről is van szó, de még utána is eszébe juthat megnézni más szemszögből a dolgokat, ami megint csak generál pár kérdést. Igaz ugyan, hogy csak a gyakorló tanításig jutottam, de ebből is tudom, hogy akár egy 20 fős osztályban is elég két ilyen gyerek, hogy szétrobbantsa a tantervet, különösen, hogy rendszerint összekeverik őket a motiválatlan, mindenbe belekötő gyerekekkel… Tovább »