Családi kupaktanács
2013. jan 21. Kategória Család, Felelősség, Jellemfejlesztés, Önszabályozás | 1 hozzászólásAz ünnepek alatt, és úgy általában a téli szünetben teljesen felborult az életünk. Tényleg azt terveztük, hogy maximálisan a gyerekekkel foglalkozunk, játszunk, beszélgetünk. Sikerült korábban pár olyan “programomat” felülírni, amely már inkább csak akadályozott, és jól éreztem magam, szabadon. Hogy nem idegesítettem magam azon, hogy a konyha tiszta retek maradt szentestére, ahelyett hogy azt súroltam volna, inkább a fát díszítettük együtt nyugiban, sehova sem rohanva. Teljesen jól kezeltem azokat az embereket is, akiket korábban nem nagyon, szóval minden rendben lett volna, ha…
Először is az összes gyereket elkapta valamilyen brutális nátha, de megoldottunk már ennél nagyobb problémákat is, ki is jöttek belőle pár nap alatt. Gyógyító ismerőseim megnyugtattak: a karácsonynak akkora energiája van, hogy az teljesen általános, hogy betegségtünetek jelentkeznek. Brúnó elkezdett nem aludni éjszaka, először négyszer kelt fel, aztán nyolcszor, aztán kb. tizenötször, és az ötödik át nem aludt éjszaka után kiborult nálam a bili. Addig még egészen jól helytálltam… Akkor fogtam gyanút, hogy mi lehet a probléma, mikor Brúnó nemes egyszerűséggel kirugdosta Violát az ölemből. Hogy féltékeny! Még meg sem oldottuk teljesen ezt a feladatot, Blanka is bedurvult, szépen elkezdte ellehetetleníteni az életünket. Az estékkel kezdődött, hogy már éjfélig nem volt nyugalmunk, aztán jött a nappal is, mindent otthagyott felibe-harmadába, a társasjátékokat is – amelyeket mellesleg ő választott ki – , a testvérek nem kis bosszúságára. Nem értettük, mi van, arra különösen odafigyeltünk, hogy Blankával mindketten foglalkozzunk külön is, minden nap. Ha azt kérdeztük, mi hiányzik neki, a válasz azt volt, hogy az, amit éppen csinál, vagy amit egy perce tett tönkre éppen. Tovább »