Egymást tanítjuk

Nyári élmények 1.

Az alapállásom az, hogy a gyerekek tulajdonképpen mindig minden helyzetben tanulnak, az teljesen mellékes, hogy köze van-e a tantervhez. Nincs ez másként a nyári programokkal sem, ráadásul olyanok is voltak közöttük, amelyek magunktól eszünkbe se jutottak volna, de ha már ott volt, kihasználtuk. Ezen a nyáron nem egy hosszú nyaralást terveztünk, hanem több rövidet (hosszú hétvégék), mert ketten kevesek vagyunk most négy gyerekre, különösen úgy, hogy Brúnó után egyelőre menni kell, mint az árnyék, egy teljes felnőttet lefoglal.

Első programunk június elején a Fiat Multipla találkozó volt. Gábor, a férjem már akkor regisztrált a Multipla fórumra, mikor megvettük az autót (ebben férünk el mindannyian, ugyanis hatszemélyes, és még a csomagtartó is megmarad), jól jön az sok mindenre, tapasztalatcserére, alkatrészek beszerzésére, ha arra lenne szükség. Itt tudtuk meg, hogy évente találkozók is vannak, mint a Volkswagen Bogárnak, vagy a Ladának, bár jóval kisebb léptékű. Tavaly egy napra esett a húgom esküvőjével, így kihagytuk. Idén Jakabszállásra szervezték (Kecskemét mellett), a Magyarkertbe, ahol Magyarország kicsinyített mását alkották meg. Tovább »

Helyzetjelentés

Kedves Olvasóim!

Régen jelentkeztem, ennek legfőbb oka, hogy 2011. október 7-én megszületett negyedik gyermekünk, Brúnó. A várandósság utolsó hónapja kicsit megviselt fizikailag, amikor tehettem, feküdtem, de ez kb. a gyerekek alvásidejét jelentette. Máskor ilyenkor írok, alkotok, hát ez most kimaradt. A közeljövőben sem tudom, milyen rendszerességgel tudom a cikkeket megjelentetni, Hiszen Brúnó napirendje egyelőre nem kiszámítható, mindenesetre igyekezni fogok, mert bőven lenne miről írnom. Tovább »

A magyar oktatásszemléletről

Az utóbbi időben rengeteg cikk, bejegyzés született arra a bejelentésre reagálva, miszerint az iskolában nem az angolt kellene első nyelvként tanulniuk a gyerekeknek, hanem valami “strukturáltabbat”, mert hogy az angol túl könnyű, és ez elhiteti a gyerekekkel, hogy maga a nyelvtanulás is könnyű. Az egyik cikk, amely felkeltette az érdeklődésemet, a Nyelv és Tudomány honlapon jelent meg, ehhez szeretném hozzáfűzni a gondolataimat. Nem is igazán a nyelvoktatás részéhez, hiszen azt már én is megrágtam párszor, sokkal inkább az emögött álló társadalmi gondolkodásmód érdekel. Tovább »

Logico

A LÜK-füzetekhez hasonló koncepcióra épül egy másik játék, a Logico. Ugyanúgy két korosztálynak készült, két különböző kerettel, amelyhez feladatlapok vannak. A technikai különbség, hogy itt a feladatlapokat be kell illeszteni a keretbe, és a különböző színű gombokat kell a megfelelő helyre húzni. Ha készen vagyunk, a lapot a keretben megfordítjuk, és ott tudjuk ellenőrizni, hogy jól dolgoztunk-e.

A Logico-val első alkalommal az egyik nagymamánál találkoztunk, aki jelenleg olyan helyen dolgozik, ahol értelmi fogyatékos fiatal felnőttekkel foglalkoznak. Sokféle fejlesztő játékot használnak, Montessori-eszközöket is, a Logico-t, meg sok más érdekest is. Mama kísérletképpen hétvégén, mikor a gyerekek nála voltak, hozott pár dolgot mutatóba, és a Logico elsöprő sikert aratott. Annyira, hogy Blanka az összegyűjtött zsebpénzéből be is fektetett a kezdő csomagba. Beninek ez már nem elég, most gondosan gyűjt a haladó csomagra. Tovább »

Írástanítás másképp

Beni pár hete megtanult két keréken biciklizni. Nem is ez a lényeg, hanem a folyamat, ahogy történt. Még ősszel megpróbáltuk rávenni, hogy a klasszikus “botot rögzítünk a biciklihez” módszerrel megtanítsuk, ám Beni rögtön elbizonytalanodott, és nem is volt hajlandó utána ráülni. Gondoltuk, tavasszal valamikor újra próbáljuk, nála azzal úgyse megyünk semmire, ha erőszakoskodunk. Közben télen Blanka kapott születésnapjára egy futóbringát, amit Beni rendszeresen kölcsön is vett tőle, gyakorlatilag egész tavasszal azt nyúzta. Profin meg is tanult vele egyensúlyozni. Június elején jutottunk el oda némi rábeszélés kíséretében, hogy egyáltalán kipróbálja a pedálos kétkerekű biciklit. Ezután jött a katarzis: tudott biciklizni! Ezen ő maga is rendkívül meglepődött, és akkora sikerélményt jelentett neki, hogy azóta le se tudjuk szedni a kerékpárról.

Tudom, vannak sikertörténetek ebben a témában, ahol sokkal korábban ment a dolog, a futóbringa közbeiktatása nélkül is, a lényeg mégis, hogy van olyan eszköz, amellyel úgy tanul meg a gyerek valami önmagán túlmutató dolgot is, hogy észre se veszi. A sikerélmény pedig, amit gyakorlatilag kínlódás nélkül szerez, óriási motivációt jelent számára, hogy továbbra is örömmel végezze a feladatot, és akarjon fejlődni. Maria Montessori pedagógiája sok ponton épül erre a “vezérelvre”, többek között az írás tanításában is. Tovább »

Természettudományos oktatás: a holdfogyatkozás

Két héttel ezelőtt, 2011. június 15-én láthattuk a holdfogyatkozást, a gyerekekkel együtt készültünk, hogy megnézzük, ami látható belőle. Illetve ameddig este bírják, bírjuk türelemmel, figyelemmel.

Az esti programot egy kis “elméleti előkészítés” előzte meg, csak hogy tudják, kb. mi is történik most. Ennek sikere főképp apa leleményességén múlott. Ami kéznél volt a szobában: egy strandlabda, és egy pici gumilabda. A strandlabdából lett a Föld, a kicsi gumilabda pedig Holddá változott. Először bemutattuk, ahogy a Hold kering a Föld körül. Aztán újabb szereplővel bővült az előadás, a Nappal, amit első körben Beni alakított. Ő a Nap, ami mindent megvilágít, amit lát. Tehát amikor a Hold a Nap nézőpontjából nézve a Föld mögé kerül, nem látja, tehát nem is tudja megvilágítani. Aztán “lassításban” eljátszottuk, mi is történik holdfogyatkozáskor: először egyre kevesebbet látunk a Holdból, aztán semmit, illetve a valóságban a körvonalát halványan, majd megint egyre többet, végül az egészet. Mindez pár óra alatt zajlik le. Tovább »