Egymást tanítjuk

Ismerkedés az észt gyermekirodalommal

Az észt nyelv valamikor régen, még egyetemista koromban került a látóterembe. Ugyanis többek között magyar szakon tanultam, és fél évig kötelező volt valamilyen finnugor nyelv. Akkor és ott a finn és az észt nyelv közül lehetett választani, úgy jött ki a lépés, hogy az észt csoportba kerültem. Aztán nekem a fél évből három év lett, mert kedvem volt folytatni, majd egy egyetemi alapfokú vizsga. Később jó pár évig nem volt közöm a nyelvhez, a kevés tudásom is leépült.

A “frissítési” szándék akkor jelentkezett, mikor elkezdtem foglalkozni a Doman-módszerrel és a többnyelvű neveléssel. Ugyan kommunikációs szinten az angol és az orosz nyelvekkel foglalkozunk, a szótanulás, illetve a hanganyagok hallgatása szintjén jelen van az észt is. Az első dalos CD-t még a volt észt tanáromon keresztül szereztem, aztán pedig elkezdtem “túrni” a internetet, úgy hogy igazán azt se tudtam, mit keressek.

Egyszer, egészen véletlenül rátaláltunk a Lotte reis Lõunamaale (Lotte délre utazik) című rajzfilmre. Az észt mellett egyébként angol és orosz hangsávon is nézhető, hallgatható, de mi rögtön észtül néztük, a gyerekek eleve több nyelvvel vannak körülvéve, őket nem zavarta. Lotte, a kutyalány édesapjával és egy barátjával egy útközben megbetegedett és lepottyant kismadárnak segítenek hazajutni délre. Ez még idáig nem különleges, viszont a mesének a képvilága, és a kalandok, amelyekbe a hősök keverednek, annyira más, mint amihez eddig itt, Magyarországon szerencsénk volt. A dzsungelnyulaktól kezdve a kéményseprő macskákon és lázas jegesmedvén át a homokvárakban élő törpeelefántokig. A legjobban talán úgy tudnám definiálni, hogy eredeti. Azon túl dugig van jóféle intellektuális humorral. Tovább »

Olvasunk, olvasunk, olvasunk

A történet még az őszi szünetben kezdődött, azzal, hogy kiderült, Blanka tud olvasni. Beni eddig is tudott, de nem nagyon alkalmazta a tudását, de így, hogy már nem ő birtokolta egyedül az érdemet, gyorsan belehúzott.

Blanka esetében úgy fedeztük fel a képességet, hogy kérte a LÜK-füzetek közül a Betűkóstolgatót. Rögtön kiválasztotta benne a legnehezebb játékot, ahol hasonló hangzású szavak közül kellett kiválasztani azt, amelyiknek köze volt a melléjük rendelt képhez. Ilyen szavak is voltak benne, mint szögletes, értékes, hangsúlyos, könnyelmű, szóval nem a kéz, láb, ház típusú szavakkal kezdett. Illetve honnan is tudjam, hol kezdődött… Lényeg, hogy mindet gond nélkül elolvasta, bár néhánynak a jelentését meg kellett magyarázni. Ráadásul a feladat megoldása közben ide-oda mászkált, és kiderült, hogy fejjel lefelé is kiválóan olvas. (Nekem már van ebben gyakorlatom, mert sokszor úgy olvasok könyveket, hogy a gyerek szemben van velem, és úgy fogja a könyvet…) Tovább »

Mit tanulhatunk a mesékből?

Tévénk ugyan egyáltalán nincs, de a gyerekek napi kétszer fél órát néznek rajzfilmeket DVD-ről. Ez nálunk fontos kiegészítő eszköz a nyelvtanuláshoz is. Magában nem lenne elég, de a rendszeres kommunikáció mellé nagyon jó kiegészítő. Így a mesék nagy részét angolul és oroszul nézzük. A rajzfilmek összeválogatásakor előkerültek népszerű mai mesék, de előszedtük gyermekkorom egyik kedvenc meséjét, a 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal-t, de amelyek nagyon nagy meglepetést okoztak, azok az eredeti orosz mesék, némelyik valódi kincs. Most bemutatom, mit nyújtottak ezek a mesék azon túl, hogy kalandosak, izgalmasak, szórakoztatóak. Tovább »