Egymást tanítjuk

Személyre szabott oktatás

Pár hete egy nagyon érdekes és gondolatébresztő cikket olvastam az oktatásról Vonzó Vera honlapján, két mellékelt videóval, amely rengeteg gondolatot indított el bennem, amelyet több részletben szeretnék majd megosztani.

Ezek a gondolatok már nagyon régen munkálnak bennem, de most egyszerre elkezdtek formába rendeződni, és ami a legfontosabb, megkaptam a keresett definíciót, a személyre szabott oktatást. Ugyanis ez az, aminek értelme van, az egyenképzés válsága egyre nyilvánvalóbb. Gordon Dryen és Jeanette Vos A tanulás forradalma című könyvében már 1999-ben megírta, több oldalról megvilágította, hogy az oktatásunk (úgy a világban általában) az ipari forradalom elvén alapul, és ha ezen nem változtatunk nagyon hamar gyökeresen, az világméretű katasztrófát fog okozni. Tovább »

Kiemelkedő tehetségnek lenni rossz?

A mai napig meglep, megdöbbent, olykor felháborít a kiemelkedő tehetségekhez való általános hozzáállás. Legalábbis itt Magyarországon. Magyarország ugyanis nem az a közeg, ahol nagyon díjazzák a sikeres embereket, sőt sokkal inkább megpróbálják őket visszarántani a saját szintjükre.

Ha valamelyik gyermekről kiderül, hogy valamiben az átlagnál lényegesen jobb képességekkel rendelkezik, nem az öröm és a biztatás az első reakció, hanem a pánik: azt próbálják bizonyítani, hogy miért ROSSZ neki. Nem azt, hogy hogyan tudja magából a legjobbat kihozni. Nem, neki csak rossz lehet, és erre a legfőbb indok, hogy ha az egyik területen kiemelkedik, az automatikusan együtt jár egy másik terület fejletlenségével. És megjelennek az ilyen sztereotípiák, mint „izomagy”, lehet, hogy tehetséges matematikus / informatikus / akármi, de teljesen antiszociális, kétballábas, stb.

Holott valahol teljesen természetes, hogy egyik területen jók vagyunk, a másikon pedig kevésbé. Senki sem lehet minden területen kiváló. A kiemelkedő tehetségek esetében pedig a „kevésbé fejlett terület” nagy részében korántsem annyira fejletlen, hogy ne lehetne vele biztonsággal élni a világban. Tovább »