Egymást tanítjuk

Letérni a sínről

Ahogy végiggondoltam az elmúlt hónapok eseményeit, eszembe jutott a “sínen van az élete” és a “sínre tettük” kifejezés, és az, amikor ezek jelentését egy önfejlesztő kurzuson elemeztük. Mert milyen jól hangzik, amint sínre tettünk valamit, az megy szépen magától a jó irányba. A sínnel azonban van egy kis probléma: kötött pályás. Amikor a  vonaton (sínen) utazunk, láthatjuk a tájat, a tavaszi virágos mezőt, vagy éppen hegyeket, patakot, de nem tudunk odamenni, nem tudjuk élvezni azt, amit ez a táj nyújthat nekünk. Csak nézzük messziről azokat, akik ott vannak, és jó esetben megkeressük, hogy hogyan juthatnánk mi is oda, rosszabb esetben pedig csak esz a sárga irigység.

A tanulás területén letérünk a sínről. Lassan, de biztosan elengedem az összes kontrollt, és nyitok a teljes bizalom felé. Már nem akarom megmondani a gyermekemnek, hogy mit csináljon, vagy hogyan, hanem megfigyelővé váltam, és egészen érdekes dolgok kezdtek történni.

Van, hogy órákig nem látom Benit a lakásban, mert épp Brúnóval foglalkozom, vagy a háztartással, és fogalmam sincs arról, hogy mit csinál. Nem zárkózik be, nem akar titkolózni, és nálam sem arról van szó, hogy nem érdekel, hanem csak nem lépek be hívatlanul abba szférába, ahol éppen egyedül akar lenni. Kezdem érteni azt, amit két éve hallottam egyik otthonoktató társamtól (Turi Nagy Évától), hogy úgy tűnik, mintha el lennének hanyagolva a gyerekek, pedig nem ez történik. Hiszen ha kérdése van, megtalál, megbeszéljük, ha meg akar mutatni valamit, megnézem, meghallgatom, másrészt ahhoz, hogy ez a bizalom és nyitottság kölcsönös legyen, azt nagyon meg kellett alapozni az első pár évben. Tovább »

Ismerkedés az észt gyermekirodalommal

Az észt nyelv valamikor régen, még egyetemista koromban került a látóterembe. Ugyanis többek között magyar szakon tanultam, és fél évig kötelező volt valamilyen finnugor nyelv. Akkor és ott a finn és az észt nyelv közül lehetett választani, úgy jött ki a lépés, hogy az észt csoportba kerültem. Aztán nekem a fél évből három év lett, mert kedvem volt folytatni, majd egy egyetemi alapfokú vizsga. Később jó pár évig nem volt közöm a nyelvhez, a kevés tudásom is leépült.

A “frissítési” szándék akkor jelentkezett, mikor elkezdtem foglalkozni a Doman-módszerrel és a többnyelvű neveléssel. Ugyan kommunikációs szinten az angol és az orosz nyelvekkel foglalkozunk, a szótanulás, illetve a hanganyagok hallgatása szintjén jelen van az észt is. Az első dalos CD-t még a volt észt tanáromon keresztül szereztem, aztán pedig elkezdtem “túrni” a internetet, úgy hogy igazán azt se tudtam, mit keressek.

Egyszer, egészen véletlenül rátaláltunk a Lotte reis Lõunamaale (Lotte délre utazik) című rajzfilmre. Az észt mellett egyébként angol és orosz hangsávon is nézhető, hallgatható, de mi rögtön észtül néztük, a gyerekek eleve több nyelvvel vannak körülvéve, őket nem zavarta. Lotte, a kutyalány édesapjával és egy barátjával egy útközben megbetegedett és lepottyant kismadárnak segítenek hazajutni délre. Ez még idáig nem különleges, viszont a mesének a képvilága, és a kalandok, amelyekbe a hősök keverednek, annyira más, mint amihez eddig itt, Magyarországon szerencsénk volt. A dzsungelnyulaktól kezdve a kéményseprő macskákon és lázas jegesmedvén át a homokvárakban élő törpeelefántokig. A legjobban talán úgy tudnám definiálni, hogy eredeti. Azon túl dugig van jóféle intellektuális humorral. Tovább »

Mit tanulhatunk a mesékből?

Tévénk ugyan egyáltalán nincs, de a gyerekek napi kétszer fél órát néznek rajzfilmeket DVD-ről. Ez nálunk fontos kiegészítő eszköz a nyelvtanuláshoz is. Magában nem lenne elég, de a rendszeres kommunikáció mellé nagyon jó kiegészítő. Így a mesék nagy részét angolul és oroszul nézzük. A rajzfilmek összeválogatásakor előkerültek népszerű mai mesék, de előszedtük gyermekkorom egyik kedvenc meséjét, a 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal-t, de amelyek nagyon nagy meglepetést okoztak, azok az eredeti orosz mesék, némelyik valódi kincs. Most bemutatom, mit nyújtottak ezek a mesék azon túl, hogy kalandosak, izgalmasak, szórakoztatóak. Tovább »